Mitől repül egy vitorlázógép? Hogyan tud emelkedni, ha nincsen benne motor? Van-e benne katapult? Mire jó egy darab madzag? Mindezekre választ kaphatsz az Index a Bitterwasser blog Vitorlázórepülés Szájbarágójában!

Szóval értem én, hogy a vitorlázógépben nincsen motor... De akkor mitől repül? A szél tartja fent? Ha nincs szél, leesik?

Nem, nem a szél tartja fent, és nem is esik le, ha nem fúj a szél. Biztos hajtogattál már papírrepülőgépet! Ha azt eldobod, akkor szépen siklik előre és lefelé, nem zuhan le. A vitorlázógép pont olyan, mint egy papírrepülőgép: a gravitáció húzza lefelé, de mivel van szárnya, nem zuhan le, hanem közben előre is siklik.

De hogy száll fel? Egy ilyen gépet nem lehet eldobni kézből!

Alapvetően két módon: az egyik lehetőség az, hogy egy kötéllel maga után felhúzza egy motoros repülőgép. Ez az ún. vontatás. Ezzel gyakorlatilag tetszőleges magasságra fel lehet menni, csak az ember pénztárcája és az oxigénhiány szab határt. A másik módszer a csörlés. Ez úgy működik, hogy a gépbe beakasztják egy kb. 1 kilométer hosszú drótkötél egyik végét. A kötél másik vége egy ún. csörlőaggregátor dobjához van erősítve a repülőtér túlsó végén. Az aggregátorban van egy nagy motor, ami a dobot forgatja, a kötél feltekeredik a dobra, a kötél túlsó végén pedig a gép elindul és felemelkedik a levegőbe, mint egy papírsárkány. Ez a módszer jóval olcsóbb, de csak 300-400 méteres magasságba lehet vele feljutni. Amikor ezt eléri a gép, akkor leoldja a kötelet, az leesik (közben egy kis ejtőernyő fékezi), egy autó újra kihúzza a starthelyre, és mehet a következő gép. Régebben volt ún. gumiköteles indítás, amikor egy hegytetőn álló gépet egy pár gumikötéllel kiparittyáztak a völgy felé, de ma már ezt nem használják.

Értem. Na de mi van felszállás után? Ha mindig csak lefelé megy, akkor nem repül sokáig.

Nos, valóban, egy vitorlázógép mindig csak lefelé megy - az őt körülvevő levegőhöz képest. Viszont ha körülötte a levegő felfelé áramlik... akkor a gép is emelkedhet.

Ravasz! És hol lehet ilyen felfelé áramló levegőt találni?

A legegyszerűbb módszer az, ha fúj a szél, de útban van neki egy hegy, így a hegy előtt kénytelen felfelé áramlani. Ilyenkor a hegy szélfelőli oldalán ide-oda repülve lehet emelkedni durván a hegy tetejéig vagy egy kicsit feljebb. Ez a lejtőzés.

A másik módszer az, ha süt a nap, az felmelegíti a talajt, az pedig a felette lévő levegőt. A levegő azonban nem egyenletesen melegszik: valahol jobban (például egy szántóföld vagy egy tarló fölött), valahol kevésbé (például egy erdő vagy egy tó fölött, mert ezek nedvesek). Ahol jobban melegszik, mint a környezete, ott a meleg levegő elindul felfelé, mert a meleg levegő könnyebb, mint a hideg. Így kialakulnak felfelé szálló meleg légoszlopok, pont, mint egy kéményben, csak ezeknek nincsen fala. Ezekben az ún. termikekben körözve tudunk emelkedni. Ez a termikelés. Ennek az szab határt, hogy csak a felhők aljáig szabad emelkednünk, ami Magyarországon általában 1500-2000 méter körül szokott lenni.

A harmadik módszerhez is szél és hegyek kellenek. Ha a szél elég erős és a hegy elég magas, akkor a hegy mögött a levegő elkezd fel-le hullámzani. Ez kicsit hasonlít ahhoz, mint amikor egy motorcsónak mögött a víz fel-le hullámzik, csak ezeknek a levegőhullámoknak a hossza néhány kilométer. Ha sikerül megtalálni azt a sávot, ahol a levegő felfelé megy, akkor ott lehet emelkedni, néha akár 5-6-7000 méterre is. Azonban az ilyen hullámjelenség Magyarországon nem túl gyakori, inkább csak télen fordul elő, olyankor meg még a boszorkányok sem repülnek, mert odafagynak a seprűnyélhez.

És honnan tudja a pilóta, hogy pontosan hol emelkedik a levegő? Az nem látszik, vagy igen?

Nem, sajnos valóban nem látszik, hogy hol emelkedik a levegő. Bár látszana! Viszont van a repülőgépekben egy műszer, az ún. variométer, ami mutatja a repülőgép emelkedési vagy süllyedési sebességét (ez általában 1-2 méter másodpercenként), amihez a külső légnyomást használja. Ha ez a variométer emelkedést mutat, akkor tudjuk, hogy jó helyen vagyunk.

Milyen más műszerek vannak még egy vitorlázógépben?

Van bennük még egy sebességmérő (ez a gép körül a levegő áramlási sebességét méri), egy magasságmérő (ez a külső légnyomást méri), egy iránytű, és a versenygépekben mindenféle elektronikus ketyerék is. Ezenkívül a kabintető külsejére, a pilóta orra elé általában ragasztanak egy darab madzagot (ennek a neve egyszerűen "madzag"), ami, mint egy mini zászló, azt mutatja, hogy a gép egyenesen repül-e a levegőhöz képest, vagy esetleg egy kicsit oldalra ("csúszva"). Az a jó és szép, ha a gép nem csúszik.

Apropó sebességmérő: milyen gyorsan repül egy ilyen gép?

A legkisebb sebesség olyan 70 km/h, de persze ez gépfüggő. Ha a gép túl lassan repül, akkor a szárnyán nem keletkezik elég felhajtóerő, és "átesik". A maximális sebesség 250-300 km/h, ennél nagyobb sebességnél a gép széteshet.

Huhh, ez nem hangzik túl jól... Van a gépben katapult vagy ejtőernyő?

Katapult nincsen, de ejtőernyőt szinte mindig viszünk magunkkal a hátunkra csatolva. Vész esetén a kabintetőt le lehet dobni, és ki lehet ugrani.

Miből van egy vitorlázógép? Mekkora, és hány kiló?

A legmodernebb gépek szénszálas kompozitanyagból készülnek (mint egy Forma 1-es autó), az egy generációval korábbiak üvegszálas kompozitból, a még régebbiek fémből vagy fából. Egy gép üres súlya kb. 250-500 kg mérettől függően. A szárny hossza (fesztávolsága), ami a vitorlázógépekben a legfontosabb paraméter, leggyakrabban 15, 18 vagy 20 méter, de van olyan gép is, aminek a szárnya több, mint 30 méteres. Élére állítva ez majdnem akkora, mint egy tízemeletes ház.

Hűazta... És mit lehet csinálni egy vitorlázógéppel? Mert hát jó, az ember emelkedik, és utána?

Általában az a cél, hogy az ember minél messzebre elrepüljön (és onnan vissza is jöjjön), minél gyorsabban. Ehhez a taktika a következő: először emelkedünk (például egy termikben), aztán csak siklunk előre (és lefelé) a következő termikig. Ott megint emelkedünk, aztán megint siklunk, és így tovább.

Milyen messzire tud siklani egy gép?

Hogy milyen messzire tud siklani, az elsősorban attól függ, hogy milyen magasan van. Egy modern gép 1 kilométer magasból 40-60 kilométerre tud elsiklani, ha a levegő se nem emelkedik, se nem süllyed. A hosszabb szárnyú gépek messzebbre tudnak siklani. Mondtam, hogy a szárny hossza fontos!

Egy kilométer magasból 60 kilométerre? Ezt el se hiszem! Na jó, neked mégis. Emelkedés, siklás, emelkedés, siklás, ez izgalmasan hangzik. Van ilyenből verseny?

Igen, van, de erről majd legközelebb.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.