Mivel ma nem repültünk, volt időnk kényelmesen szétszedni és konténerbe rakni a repülőt. Napozás a medence partján, aztán délután 4-kor találkoztunk a gépnél, mindent berámoltunk, réstakarószalagok le, a ragasztónyomokat letakarít (na, vajon ki csinálta az utóbbit...?), aztán irány a konténer. Látszik, hogy a kisegítő fekete srácok már nem először láttak repülőt, mert igen szakavatottan tevékenykedtek, le a kalappal előttük. Összesen másfél óra alatt bent volt a konténerben a gép, útra készen hazafelé Európába. Majd márciusban fog megérkezni. A szétszedés közben persze bőszen fotóztam, íme az eredmény.
Christian holnap repül haza, én majd holnapután. Eredetileg mindketten holnapután mentünk volna, de Christiannak egy nappal előre kellett hoznia a hazaútját, én viszont már nem tudtam átfoglalni a repülőjegyemet. Így holnap még itt leszek; ki tudja, talán kell valakinek egy másodpilóta, és akkor esetleg még repülhetek egy utolsót holnap. Meglátjuk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
