Végre nagyjából megtanultam az ASH-25-tel a hátsó ülésből tekerni. Nekem a hátsó ülés mindig nagyon szokatlan, ilyen hosszú szárnyú géppel sem sokat repültem idáig (egyszer Challes-ban egy ASH-val, és slussz), úgyhogy eleinte inkább a gép akarata érvényesült, mint az enyém. Az ASH-25 nehéz, motorral és kettőnkkel Christiannal már 850 kiló fölött járunk (a max. engedélyezett felszállósúlyt inkább ne feszegessük...), úgyhogy vizet nem is lehet bele tölteni. Vagy mondjuk úgy, hogy mintha mindig vízzel repülnénk. A kormányerők elég nagyok, pláne az oldalkormányon: az olyan, mintha betont taposna az ember. Azért végül csak sikerült kiismerni Őnagyságát. A lényeg az, hogy semmi hirtelen mozdulat! Csak szépen megfontoltan mindennel, hogy legyen ideje reagálni. És sok oldalkormány, bármennyire nehéz is belépni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
malnadzsem 2010.12.30. 06:25:35
Bulváros kifejezéssel élve: történetünk hőse akkor még nem gondolhatta :-)))