Az első rész itt.

Hogyan lehet vitorlázógépekkel versenyezni? Itt is kapukat kell kerülgetni, mint a Red Bull Air Race-en?

Nem, itt nincsenek kapuk, hanem van egy startvonal, egy vagy több fordulópont, és egy célvonal. A startvonal nem egy valóságos startvonal, mint a futóknál, hanem egy pár kilométer széles virtuális kapu a levegőben, amin a géppel át kell repülni. Utána pedig sorban érinteni kell a fordulópontokat, végül pedig át kell repülni a célvonalat, ami általában a kiindulási reptér szélén található, szintén virtuális kapu. Így a gépek ugyanarra a reptérre térnek vissza, ahonnan felszálltak. Például egy Békéscsabán rendezett verseny esetén a startvonal valahol a reptér közelében lesz kijelölve, utána a fordulópontok lehetnek pl. Szentes templom és Hódmezővásárhely vasútállomás, a cél pedig ismét Békéscsaba. Ez így kb. 160 km, de akár 5-600 km is lehet, ha jó az időjárás. Egy verseny általában két hétig tart, és minden nap másik útvonalat (feladatot) kell repülni.

És ki nyer? Aki legelőször átrepüli a célvonalat?

Nem, mivel a gépek nem egyszerre indulnak. Miután sorban mindenkit felvontattak (a versenyeken nincsen csörlés, csak vontatás), mindenki akkor indul, amikor neki jólesik (bizonyos időkorláton belül). Ehelyett az indulási és a célbaérkezési időkből kiszámolják az átlagsebességet, és az nyer, akié a legnagyobb átlag. Ez egy modern géppel 100-120 km/h szokott lenni, de egy jobb napon akár 150 km/h is lehet. És mindezt egyetlen csepp benzin nélkül! Illetve a világ- és Európa-bajnokságok kivételével a versenyek általában handicappel zajlanak, azaz egy szorzószámmal figyelembe veszik, hogy ki milyen típusú géppel repül, mert ezért vannak köztük különbségek.

És honnan tudják, hogy ki mikor repülte át a startvonalat és a célvonalat? Meg hogy egyáltalán elment-e a fordulópontokig? Valaki nézi a fordulópontokon a földről, hogy melyik gépek jártak arra?

Nem, a fordulópontokon nem figyel senki. Ehelyett régebben a gépek kabinjában fel volt szerelve egy oldalra néző fényképezőgép, amivel le kellett fotózni először az indulási pontot (akkoriban még nem startvonal volt), aztán sorban a fordulópontokat, és végül át kellett repülni a célvonalat. Ez utóbbi idejét a célvonalon álló versenyfelügyelők feljegyezték, az indulási időt pedig a fényképezőgép (hivatalosan lepecsételt) órája ráírta az indulási pont fotójára.

Manapság már sokkal egyszerűbb a helyzet. A gépekben vagy egy GPS-vevő, ami egyrészt mutatja a pilótának, hogy hol van, másrészt pedig a GPS-koordinátákat és az időpontot pár másodpercenként elmenti egy ún. logger. A leszállás után elég kiolvasni a loggerből a repülést, amit aztán egy számítógépes program meg tud jeleníteni egy térképen. Ezen már gyönyörűen látszik, hogy a pilóta mikor indult és mikor érkezett, rendben elérte-e a fordulópontokat, és nem repült-e be tiltott légtérbe. Ez utóbbiért súlyos büntetés jár!

Sőt, a GPS megjelenése egy újfajta versenyszámot is lehetővé tett. Ennek során csak indulási és célvonal van, viszont nincsenek előre meghatározott fordulópontok. Ehelyett a pilótáknak megadott területek érintésével kell a lehető legnagyobb átlagsebességű távot repülniük. Ez idáig elég egyszerű volna, de van egy minimális idő, például 2 vagy 3 óra, amit "eltávozáson" kell tölteni. Aki ennél hamarabb hazaér, az kevesebb pontot kap.

Szóval a Nagy Testvér figyel titeket... Tényleg, itt hogy történik a pontozás? A győztes itt is 10 pontot kap, mint a Forma 1-ben?

Lemaradtál, a Forma 1-ben 2010-től már 25 pontot kap a győztes! A vitorlázórepülő-versenyeken viszont általában 1000 pontot ér a napi győzelem. Illetve ha rövidebb (egyszerűbb) a feladat, akkor kevesebbet. A többiek pedig a győzteshez viszonyítva kevesebb pontot (nyilván...), a sebességük, illetve ha nem értek haza, akkor az általuk megrepült táv arányában.

Hogy ha nem értek haza...? Van olyan, hogy valaki nem ér vissza a repülőtérre?

De még mennyire hogy van! A vitorlázópilóta ki van szolgáltatva az időjárás (és a versenyfeladatot kiíró személy...) szeszélyének. Előfordul, hogy nem talál semmilyen emelő áramlatot, és akkor kénytelen leszállni egy mezőn, vagy beindítani a motorját, és azzal hazajönni.

Ácsi! Mi az, hogy beindítani a motorját? Nem arról volt szó, hogy a vitorlázógépekben nincsen motor?

Nos, az az igazság, hogy némelyikben van, ezek a motoros vitorlázógépek, röviden movitok. Alapesetben a motor és a légcsavar be van hajtva a gép törzsébe, a szárny mögé, és nem is látszik. Viszont ha a szükség úgy hozza, ki lehet nyitni és be lehet indítani. A fent említett loggerben van egy mikrofon is, ami érzékeli, ha jár a motor. Abban a pillanatban, ahogy a motor beindul, az olyan, mintha a pilóta azon a helyen leszállt volna. Ez persze kellemetlen, de mégiscsak megspórolható vele az a még nagyobb kellemetlenség, ami egy mezőn való valódi leszállással (terepreszállással) jár.

Olyankor mi történik, ha valaki kényszerleszáll egy mezőn? Hogy jut vissza a gép a repülőtérre?

Először is ez nem kényszerleszállás. A terepreszállás a vitorlázórepülésben teljesen megszokott dolog, nincsen benne semmi szenzáció. Ezt az újságírók hajlamosak elfelejteni... És hogy hogyan jut vissza a gép a repülőtérre? Elmehet érte egy motoros gép, ami aztán leszáll mellé a mezőre, és onnan vontatással felhúzza. Ez azonban drága mulatság, és nem is minden mező elég nagy egy ilyen terepvontatásra. Ezért általában szállítókocsival hozzák vissza a gépet. A szállítókocsi egy speciális utánfutó, amibe a szétszedett gépet be lehet rakni.

De egy repülőgépet szétszedni elég sokáig tarthat...

Nem, a vitorlázógépeket úgy tervezik, hogy gyorsan szét lehessen őket szedni, utána pedig összerakni. 3-4 ember 10 perc alatt szét tud szedni egy gépet. Összerakni valamivel tovább tart.

Hány gép vesz részt egy versenyen?

Hát ez nagyon változó. Kisebb versenyen esetleg csak 20-30 gép van. Egy országos bajnokságon 50-60 gép is lehet, egy világ- vagy Európa-bajnokságon 100 fölötti a mezőny. A gépek viszont nem mind egymás ellen versenyeznek, mert teljesítményüktől függően különböző osztályokba sorolják őket. Van pl. olyan osztály, ahol a szárny hossza maximum 15 méter lehet (ez a "15 méteres osztály"), de van olyan is, ahol szinte semmilyen megkötés nincs (ez a "szabad osztály"), és még van egy pár másik. A régebbi, ezért már kevésbé penge gépek pedig a "klub osztályban" indulnak. Az ebben induló gépekbe pl. nem lehet vizet tölteni.

Minek vizet tölteni egy vitorlázógépbe???

Azért, hogy nehezebb legyen, mert így gyorsabban siklik ugyanolyan messzire. A hátránya viszont, hogy egy nehezebb gép a termikekben lassabban emelkedik. Ha jó az idő, és erősek a termikek, akkor ezt a hátrányt bőven ellensúlyozza a termikek közötti nagyobb siklósebesség, így összességében nagyobb átlagsebességet lehet elérni. Ha viszont már nem olyan jó az idő, akkor a pilóta egyszerűen kinyitja a vízcsapot, és eldobja a vizet (az egészet vagy egy részét). Ezért van a gépekben víz, és nem pl. ólom. Azt egy kicsit kockázatosabb lenne csak úgy ledobni a gépről.

Azért nekem nem tűnik olyan bonyolultnak gyorsan menni egy ilyen géppel. Az ember megy maximális sebességgel egyik termikből a másikba, és kész. Vagy nem?

Hát nem. Minél gyorsabban megy egy gép, annál meredekebb szögben süllyed. Azaz ha gyorsabban mész, a következő termiket ugyan hamarabb eléred, de ugyanakkor alacsonyabban is leszel, és így tovább tart, amíg újra megemelkedsz. Van egy (elméletleg) optimális siklósebesség, amit tartanod kell a legnagyobb átlagsebességhez. Ez függ attól, hogy éppen mennyire merül (vagy esetleg emelkedik) körülötted a levegő, és hogy milyen erős lesz a következő termik, amiben emelkedni fogsz.

Az, hogy most milyen gyorsan megyek, az függ attól, hogy milyen erős termiket fogok majd találni??? És ezt ugyan honnan tudjam???

Sok év tapasztalatából :-) Ez a művészet a vitorlázórepülésben. Aki a legnagyobb művész, az nyeri a versenyt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.